Otthoni fogfehérítés

A fogászatban manapság már a fogfehérítés rutin eljárásnak számít, de érdemes összefoglalni az eljárás lényegét, a különböző módszerek nyújtotta lehetőségeket. Természetesen tisztában kell lenni azzal is, hogy mitől alakulnak ki elszíneződések, hisz a betegek legtöbbször csak azt észlelik, hogy a fogaik sötétebbek, sárgábbak, szürkébbek lettek, vagy esetleg kifejezetten megbarnulnak. Ha valaki ilyen panasszal fordul hozzánk, vagy fogfehérítés iránt érdeklődik, először is zuglói fogászatunkon  megnézzük, hogy a teljes fogazatot érintő elszíneződésről van szó, vagy pedig csak egyes fogak eltéréséről. Előbbi esetben ki kell kérdeznünk a betegeket arról, hogy mióta észlelik az eltérést, hisz az okok között szerepelhet bizonyos gyógyszerek szedése, amit akár a mama szedett a terhesség alatt, akár ő maga kisgyermekkorban és a kémiai hatóanyag károsította a maradó fogakat még azok fejlődése során. Ezt néha egész fiatal gyerekeken észleljük, de szerencsére  ma már ritkább, hisz tudjuk ezekről a gyógyszerekről eme hatásukat és lelkiismeretes orvos nem írja fel azokat a már említett kritikus időszakban.

Az is lehet – még mindig a teljes fogazatnál maradva -, hogy a fogakat alkotó zománc, illetve dentin szövet fejlődési zavara okoz színbeli eltérést, ilyenkor általában a fogak szerkezetbeli elváltozásról is szó van, vagyis porózusabbak, törékenyebbek és deformáltak is a fogak. Ilyenkor érdemesebb különböző védőlakkokkal, szuvasodást gátló anyagokkal ecsetelni és ha kell esztétikai okból – elsősorban a frontfogakra – porcelán héjat, vagy koronát készíteni. Gyakran túl sok festékanyagot tartalmazó ételek, színezékek, vagy egyszerűen csak a rendszeres tea, kávé, kólafogyasztás okoz barnásfekete elszíneződést, a dohányzásról nem is beszélve. Ezekben az esetekben  – eltérően az előbbiektől, ahol maga a fog anyagában van a „hiba”, ilyenkor különböző polírozó eljárásokkal általában csak a fog felszínét kell rendszeresen letisztítani. Azonban ha a beteg azzal fordul hozzánk, hogy csak egy-két, vagy néhány fog elszíneződéséről van szó, amelyeknek korábban „semmi baja nem volt”, akkor két dologra gondolunk. Az első – és leggyakoribb – hogy régebben gyökér kezelt fogak megszürkülnek, megbarnulnak, mert vagy a fogelhalás , vagy a gyökérkezelés során vér, elhalt szövetmaradványok pigmentjei, vagy maga a gyökértömő anyag rakódott le a fog szöveteiben. A másik ok, ha egy fog „szép csendesen” – vagyis tünetmentesen elhal (pl. a fogat ért ütés, vagy nagy, kiterjedt tömés miatt), és a bomló bakteriális termékek, vagy a  bevérzés elszínezik a fogat.

A fogak fehérítését már a XIX. század végén leírták és használták a hidrogén-peroxidot, azt az anyagot, amit tulajdonképpen önmagában, vagy kicsit módosítva mai napig is felhasználunk az eljárás során. Ha teljes fogazatot kell fehéríteni, mindig elmondjuk a betegnek, hogy ne ún. „porcelán fehér”, vakító fogsort várjon, hanem néhány árnyalattal világosabb, szebb, csillogóbb – fehérebb színt, de mint ahogy a fodrásznál sem lehet mindenki haját egyformán gyorsan és hatékonyan kiszőkíteni, itt is vannak egyéni különbségek.

Az otthoni fogfehérítés módja aszerint változik, hogy milyen erősségű anyagot használunk, de minden esetben lenyomat és minta alapján készítünk egy átlátszó, műanyag sínecskét a beteg fogsorára és ezt kell megtölteni a fogfehérítő anyaggal, ami átlátszó zselé és felhelyezni a beteg fogaira. Hogy a zselével megtöltött sínecskét mennyi ideig kell hordani, azt részben az anyag erőssége dönti el, részben a beteg „teherbírása”. Legegyszerűbb az az eset, amikor a viszonylag enyhe erősségű gélt odaadjuk a betegnek, megtanítjuk a sín megtöltésére és felhelyezésére, ezután otthon (általában éjszaka) több órán keresztül hordja a beteg 1-2 héten át. Természetesen néhányszor közben ellenőrzésen vesz részt a páciens. Lehetőség van arra is, hogy egy erősebb géllel rövidebb ideig (csak egy-két órán át naponta) tartson a kezelés, ezt azonban kizárólag a fogorvosi rendelőben lehet ellenőrzés mellett használni, ezért is hívjuk „várótermi” fogfehérítésnek. A fogfehérítés módszerei kombinálhatók is egymással, például gyökér kezelt fogaknál a rendelői eljárás után úgy engedjük el a beteget, hogy a fog koronai részébe behelyezünk a gélből, azt lezárjuk (ez egy paszta, az anyagot a test saját hője aktiválja) és néhányszor megismételjük az eljárást, míg a legvégén a végleges lezárás szép fehér tömőanyaggal történik, amivel igyekszünk a fog transzparenciáját, természetes átlátszóságát is javítani.

Gyakran alkalmazunk fogfehérítést mielőtt a fogakban kicserélnénk, vagy megújítanánk a töméseket, illetve koronát, hidat készítenénk, mert 1-2 hét várakozás után a fogak „beállnak” végleges fehérségűre és akkor ehhez a csillogóbb színhez lehet alakítani a tömés és pótlás színét is. Természetesen a fogfehérítés előtt el kell látni a szuvas fogakat, kezelni kell az ínygyulladást és el kell távolítani a fogköveket. Többnyire az eljárás semmi kellemetlenséggel nem jár, az esetlegesen érzékeny fogak, fognyaki kopások ellátására speciális gélt és fogkrémet tudunk ajánlani a betegeknek. Ha azonban valaki valóban vakító fehérre szeretné kicseréltetni a fogsorát, azt fogpótlással tehetjük csak meg porcelán héjak, vagy koronák formájában.